Azok a betegek, akiknek a tünetei enyhék, és nem okoznak a hétköznapi életben jelentősebb fennakadást, nem igényelnek gyógyszeres kezelést. Ha azonban a motoros vagy vokális tic-ek a beteget a mindennapi életben jelentősen korlátozzák, vagy gátolják a szociális alkalmazkodást, gyógyszeres kezelés válhat szükségessé.